Üdv! A nevem Árnyjáró Kreegan, drow vagyok, családom tradíciói szerinti bérgyilkos. Ne ijedj meg, nem vagyok oly kaotikus, mint fajtársaim, szívemnek kedvesebb a barátság, mint a viszály, bár az utóbbi négy hónapban életem gyökeresen megváltozott, mikor elhagytam otthonom. Nem túl egyedi, sokakkal megesett már, de én megtanultam a háttérben járni. Mára elismert harcos vagyok, céhem hasznos tagja, társadalmunk rákfenéje. Íme történetem:

Egy apró szigeten születtem, barlang sötétjében, nagy távolságra a perzselő napfénytől. Hét évesen arra az útra tértem, melyet népem minden harcosa jár: Assasinarum Officinale. Szadista kiképzés, kimerítő mentális gyakorlatok és mindennapos párbajok sora után megnyílt előttem az előjogok kiváltsága: szabad kijárást kaptam az éjszakába. Eleinte a környék lakosait vadásztam, de idővel felhagytam ezen a tevékenységemmel. Helyette felismertem az igaz hatalmat, mely nem izmokból vagy misztikus ismeretekből fakad, hanem a lélek tisztaságából. Mindennél többre becsülöm a Hold ezüstös fényét, igéző kisugárzását, ahogy megvilágosítja utam áldozatom felé. De mára már csak a hamu maradt.

Százhetvenkét éves vagyok, fajom más egyedeihez viszonyítva még csak egy kölyök, de már elsajátítottam fajtám ősi harcmodorát, a Kashy'n Shantrát. Ennek viszont ára volt: el kellett hagynom az Assasinarum Officinale védő karjait, hogy ráleljek a harc útjára. Csakis ezt az ösvényt követve lehet eljutni a Kashy'n Shantrához. Fénytelen vidékre utaztam, távol régi otthonomtól, a zöldellő rétektől és örök virágoktól, hogy népem védelmére keljek: holtak ösvénye kövezte ki utam, megszállottá váltam, aki csak pengéi csábításának enged. De most itt van előttem a menekvés lehetősége, hogy elutazzak innen örökre, hogy ne is lássam az utánam maradó testeket! Horizont városa vár reám!