H. P. Lovecraft
Róla bővebben a következő bejegyzésben.
Jack Walters egy átlagos detektív, egy különleges múlttal felruházva. Történetünk kezdete előtt hat évvel szemtanúja lehetett annak, ahogy a mélység lakói elősorjáztak egy általa tudatlanul megnyitott térkapun, Bostonban. Három év múlva engedték ki a szanatóriumból, ahol hosszú éjszakákat töltött egyedül, a hideg, sötét szobájában. De végül kiengedték. Csak egy dolog hiányzott: annak a szörnyű bostoni éjszakának az emléke.
Egy ismeretlentől kapott egy megbízást, melyben arra kérik, hogy találjon meg egy eltűnt boltost, a feladat egyszerűnek tűnik, de hamarosan rémálomba torkollik. Pincékben talált öngyilkosok, halszerű emberek, egy ismeretlen kultusz és a mélység sötét titka várják, hogy kihívják egy halálos táncra, melynek elkerülhetetlen a vége: őrület, pusztulás és öngyilkosság, az utolsó napok kínjai által kísértve. A hely pedig, ahol a rettegés megvetette lábát: Innsmouth.
Mint már kitalálhattátok, egy horrorjátékkal van dolgunk, de nem a szokásos ijesztgetéssel, hanem az igazi félelemmel. Rengeteg olyan jelenet van a játékban, ahol az ember legszívesebben elfutna, de ez lehetetlen. A játék tele van eredeti ötletekkel, például: ha valami nagyon durvát látunk, hősünk elkezd zihálni, ezzel is jelezve: ha sokái ott kell maradnia, akkor lehet, hogy meg fog őrülni. Ez előjöhet egy üldözés, vagy egy szörnnyel vívott harc közben is. Másik jó ötlet, hogy itt nem medpack-kel gyógyítjuk magunk, hanem sokkal hagyományosabb eszközökkel: rum, cérna, tű és morfium. Az utolsóval azonban csínján kell bánni, mivel idővel használata függőséghez vezethet.
A játék belső nézetes, rengeteg kalandelemmel, mint például tárgyak kombinálása (persze a Day of the Tentacle-t nem éri el, de azért próbálkozik), vagy kulcsok keresése. Ilyet láthattunk már a Myst-ben is, ott is jól működött, itt is szuperál. Most el az ideje annak, hogy kiemeljem a játék legnagyobb erősségét: a grafikát. Elképesztően látványos lett, a kontúrok elmosódnak, ha ránk jön a zihálhatnék, akkor elhomályosodik a képernyő, a fény olyan, mintha egy vékony papírlapon keresztül látnád. Igaz a karakterek elég darabosak, de ez kit érdekel, mikor a hangulat lehengerlő! A hangok pedig egyszerűen zseniálisak, önmagukban képesek megteremteni a horrorhangulatot! Most jöhetnek a hátrányok: rövid, rövid és rövid. Kár, ezzel az ember tovább is szórakozna... más hiányosságot nem is találtam! Összegzés:
Grafika: 5/5
Lehengerlő!
Hangok: 5/5
Ennél jobbat rég nem hallottam!
Irányítás: 4/5
Néha egy kicsit nehézkes, de más hibája nincs.
BOTok: 4/5
Az ellenségek úgy viselkednek, ahogy kell, társakkal pedig nem kell számolni. A script viszont néhol elég gyenge.
Kihívás: (most külön értékelem, ez lehet, hogy majd így marad) 5/5
Jó fejtörők, kemény ellenségek.
Újrajátszhatóság: 2/5
Rövid, rövid, rövid!!!
Eredmény: 86%
Jó szórakozás, egyedül a hosszal van bajom.
Megláttam és összefojt a nyál a számban!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.